Idetekerj.eu - Debrecen

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Futár EB 2010 - Laborc Dániel élményei

 

 

A futár EB..
Már régóta szemezgettem vele, de csak távolról, mert egy fontos monti verseny volt azon a hétvégén a Bakonyban. Fájdították is egy kicsit a szívem, amikor kérdezték: - Na, ECMC? ECMC, vagy European Cycle Messenger Championships. 1 héttel korábban derült ki, hogy a monti verseny az árvíz miatt elmarad. Már csak egy dolog tántoríthatott el az Eb-től, ez pedig a pénz volt. 60€ volt a nevezés, ami nagyon sok pénz volt nekem. Írtam a szervezőknek, hogy ez bizony nagyon sok nekem, de szállás se kéne, meg kaja sem (ezek benne voltak), és csak a két sprintre szeretnék nevezni, nem lehetne-e egy olcsóbb nevezési díjat kikalkulálni. Kaptam rá egy választ, hogy keressek meg egy másik embert, de Ő úgy tudja, hogy magyaroknak csak 40€a nevezés. Írtam a másik srácnak, elsírtam a bánatom, erre kapok egy választ: magyaroknak 40€ a nevezés. Kisegített… Aztán megjött a hősöm, Knapp Tamás személyében, aki ment Debrecenből a versenyre, és egy barátja (már nem tudom melyik nemzetből) nem tudott jönni, így eladja a fullos (szállás, kaja, nevezés minden versenyre) nevezését 25€-ért.

 

Kapva az alkalmon felkészítettem a fixit, összepakoltam a fontos dolgokat, és szombat reggel már úton voltunk a jó öreg Millenárisra. Mikor megérkeztünk sok német, holland, szlovák rendszámú autót láttunk, és az autókon kívül megannyi fura fazont. Amint beléptünk a pályára elénk tárult egy hatalmas futár társadalom. Rengeteg érdekes bringa, furcsa megoldásokkal, valamelyik gyönyörű, valamelyik igénytelen, de mind szép volt a maga módján. Meg persze a rengeteg ember. Többen is mondták, hogy ilyen sokan már nagyon régen voltak a „millin”.

Neveztünk, sikerült a srác nevét átíratni az enyémre, majd mentem is a pályára, még sosem köröztem ott. Mivel az én vázam nem tipikus pályaváz, ezáltal alacsonyabban van a középcsapágy ház, ezért vigyáznom kellett, nem nagyon mehettem fel a meredek ívre. A sprint 200m volt, hatalmas sor állt, legalább 20-25 percet álltam sorba futamonként. A bringa előző este lett kész, átraktam egy nagyobb lánckereket, a nyúlt láncot is meg kellett toldani, nem is volt minden összekopva, ez érezhető volt a bicón. Miközben ment a sprint, vele párhuzamosan ment a bringapóló, a trackstand, hátrafelé körözés, illetve a foot-down verseny kvalifikációi. Mivel nincs túl régóta fixim, ezekben a versenyszámokban esélytelen voltam, nem is indultam, jobban érdekelt a sprint aminek a final-járól végül pár század másodperccel lemaradtam :(

Délután leszakadt az ég, rég láttam ekkora vihart. Mindenki felment a lelátóra, de a jó hangulat még itt is megvolt. Pláne akkor, amikor egy meztelen bringás jelent meg a pályán, és elkezdett körözni. Hát, volt akkora tombolás, mint most a foci Vb-n. Akkor is, amikor egy pucér (szintén bringás) srác futott körbe a szakadó esőben. Mondanom sem kell, franciák voltak.

Hál’ Istennek azért csak elállt az eső, és így semmi nem befolyásolta az Alleycat versenyt. Ha már ott voltam, beneveztem. Kaptunk térképet, megvoltak rajta jelölve a checkpoint-ok (továbbiakban cp), amiket fel kellett keresni tetszőleges sorrendben, csak az első volt megadva mindenkinek. Elsőként a Bem Mozihoz kellett mennem. Helyismeret hiányában elindultam a csordával, ámbár hamar kiderült számomra, hogy míg nekem a Margit körútra kellett mennem elsőnek, nekik a Gellért hegy teteje volt az 1. cp. Na mindegy, elmentem a mozihoz.

Ezután jött a Tabán park. Kb. 20-25 percet kerestem a cp-t a parkban, majd elegem lett az egészből, megnéztem a térképen, hogy miként jutok el a Csepel gyártelepre, ahol volt az esti buli, a szállás, meg a vasárnapi versenyek. Elindultam lefelé, amikor egyszer csak elkezdenek rám kiabálni, hogy HEY, HEY, CHECKPOINT, CHECKPOINT. Be kellett lőni egy labdát egy üres kapuba félpályáról, ők lepecsételték a lapomat, amivel igazoltam, hogy ott jártam. Úgy voltam vele, ha már végre megtaláltam, végigcsinálom. Azt kell, hogy mondjam, nagyon nem bántam meg.

Következett a Gellért hegy. Miért is választanám a könnyebb autó utat?! Mentem a gyalogos úton, persze tovább tartott, meg rosszabb is volt, közben rám is sötétedett. Erre mondják, hogy aki hülye haljon meg.:) A tetején két csinos lány fogadott, csináltak rólam egy enyhén meleg fotót, majd én is csináltam a panorámáról, és utamra engedtek. Nem volt vicces lefelé fixivel, de túléltem.

Következett egy Foto-art Gallery nevezetű hely. A legfelső szintre kellett menni, majd beültettek egy székbe, és profi fotós készített rólad egy képet. Utamat folytatva villogó rendőröket láttam. Reméltem, hogy nem a közlekedési szabályokat áthágó futárokat büntetik, de amint közeledtem szembesültem a ténnyel, hogy egy teljesen más ügy van a megannyi rendőr, tűzoltó, és mentő hátterében. Minden tekintet az égbe meredt, és amikor felnéztem, egy öngyilkos jelölt ült a Szabadság híd tetején. Verseny volt (nem mintha már a jó eredményért hajtottam volna), így nem vártam meg a végét, mentem dolgomra, gondoltam, hogy úgy is leszedik. Napokkal rá találkoztam egy videóval, hogy az ember, akit láttam a híd tetején végül meggyújtotta, majd levetette magát a mélybe. Álmomban sem gondoltam volna, hogy ez lesz a vége.

Na de vissza a versenyhez. Egy futár-törzshelyre (kocsmába) kellett menni, amit melegedő néven ismernek a helyi arcok. Kimelegedve mentem le, a tözsvendégek sörözgettek. Rámnéznek.

-Beer?

-Yeah, thank you. Kortyoltam kettőt, ezzel el is fogyott, majd mondtam srácnak:

Úh, kössz haver, ez jól esett.

-Hé, Te magyar vagy?! Akkor várj egy kicsit, veszek még egyet, és igyál abból. Közben lepecsételték a papírom, ettem egy kis zsíros kenyeret hagymával, amit helyben készítettek, elköszöntem, majd kimentem a bringámhoz. Kint egy Cornix-mezbe öltözött csinos lány fotózgatott, beszéltünk egy kicsit, bár tartottam a távolságot, sejtettem milyen szagú lehetett a szám…

 

Következő cp. meglepő módon ismeét egy szórakozó hely volt, bár a nevére már nem emlékszek. A tetőtérbe kellett menni, beültettek egy fogorvosi székbe, majd le kellett hajtani egy Unicumot. Nagyon kevés magyar induló volt, és mindenhol örültek a magyar szónak. Magyarságomat bizonyítva (miszerint bírom a magyar italokat), és gondolva az egészségemre 2 Unicum csúszott le, nehogy megfázzak a nedves időben.

Jött a Kiadó Pub, ahol a változatosság kedvéért pálinkát kellett inni, miután lefotóztak. Ezt abszolván még hátra volt a Tisza cipőbolt (egyik szponzor), egy mozi, a Müpa, és az utolsó, a Gubácsi híd. A Müpa után találkoztam egy német brigáddal, és együtt mentünk a célba. Csepel gyártelepre beérve, az egyik külföldi srác sikeresen letört egy sorompót, majd megérkeztünk a célterületre, ahol már zajlott a buli. Több méter magasan bringa tornyok, mindenki oda lakatolt, ahova csak tudott. Valaki 2 m magasra, egy oszlopra, de ha egyszer csak ott volt hely? Este Irie Maffia koncert, régen buliztam olyan jót.

 

Másnap reggel megéreztem az előző esti bulit Tomival egyetemben, aki tulajdonképpen használhatatlan volt. J Aznap volt a Main Race, ami már tényleg a futárkodásról szólt. A gyártelepen jelölték ki a pályát, csupa macskakövön azzal a magyarázattal, hogy az életben is ilyen. (ja, persze, itthon biztosan) Minden utat egyirányúsítottak, így ha valamit benéztél, kerülhettél. Jó buli volt ez is, bár nekem elég sok ideig tartott. Célba érkezés után lezuhanyoztam, és végre kipróbálhattam azt, ami igazán érdekelt.

A Goldsprintet. Aki nem ismerné, úgy néz ki, hogy van egy kék és egy piros teljesen egyforma bicaj egy-egy szabad(technikai)görgőn, mindkettő rá van kötve egy számítógépre, és ahogy tekersz, úgy fogy a távolság. 500m-t kellett sprintelni. Eddig csak videón láttam ilyet, rossz volt nézni, hogy az előttem lévő srácok hogy pörgettek. Egész nap lehetett rajta menni, ami egyben kvalifikáció volt, volt egy folyamatos eredménylista, ami minden versenyzővel frissült, és amiből a végén a legjobb 16 jutott be a döntőbe. Ráültem és elsőre a 2. helyen találtam, amivel már bent is voltam a döntőben, igaz a végén nagyon sokan jöttek, és valahol a 11. hely környékén, de a lényeg, hogy bent voltam.

Este volt a döntő, előtte még a trackstand, foot-down, és a hátrafelé körözés verseny döntője volt. A foot-down-t egy magyar srác nyerte! Végül jött a Goldsprint. Először egy ír sráccal mentem a legjobb 8-ba kerülésért. Ahogy tekertél, folyamatosan ment egy csík, szemléltetve azt, hogy mennyi van még a távból. Végig a másik srác vezetett, de nyomtam, ahogy bírtam, és a végén, ha még 5 századdal is, de nyertem. Amint megláttam, hogy az 1. helyen Dagi szerepelt (ezen a néven neveztem) úgy üvöltöttem, ahogy a torkom bírta. A következő menetben egy dél-afrikai (vajon hogy került ide?) emberrel hajtottam. Hatalmas érzés volt, ahogy több ember több nemzetből kiabálja, hogy COME ON, DAGI!, míg az ott lévő magyarok egy emberként szurkoltak. Az első menetben elkezdtünk hajtani, nyomtam gőzerővel, majd tapogatják a hátam, hogy lassítsak. A srácnak kiesett a pedálból a lába, így én nyertem. A tömeg őrjöngött, hogy tekerjünk még 1-et, és én sem éreztem volna jól magamat, ha nem hagyom, hogy menjünk egy újat, így belecsaptunk. Betudható annak, hogy előtte elkezdtem sprintelni, és egy kicsit fáradtam, vagy Ő volt az erősebb, de a lényeg, hogy elvert.

Ezzel 7. vagy 8. lettem, amivel elégedett vagyok, pláne, hogy a 8-ba, de még a 16-ba is csak nekem, meg Ábrinak (Ábrók Norbi) sikerült bejutni a magyarok közül. Ezután nyugovóra tértem, nem volt kedvem bulizni, fáradt voltam. Jól esett a sok dicséret, akár magyartól kaptam, akár külfölditől. Ennyi volt a Futár EB, egy hatalmas, életre szóló élmény!

 

További képek a "képek" menüpontban!!!


 

Hozzászólások 

 
#6 Nagy ll. Zoltán 2010-06-23 16:57
Örülök, hogy megosztottad velünk élményeidet, és ezáltal ízelítőt kaphattunk egy ilyen rendezvény hangulatából.
 
 
#5 Nagy ll. Zoltán 2010-06-23 16:55
Ezek azok az élmények, melyek miatt mindig jó érzések fognak eltölteni, ha a keróra gondolsz! Gratulálok Daninak és Norbinak is.
 
 
#4 Pataki Péter 2010-06-22 17:32
Budapesti bringás barátom is a fejét fogta, mikor kiderült, hogy pont a Futár EB-re szerveztük rá a Giro-kirándulást, ő is rendszeresen a Millin lóg, fránya budapestiek, persze, megtehetik :) Ezért irigylem egy kicsit őket, különben sokkal jobb dolgunk van, itt 5 perc a város széle, ott meg a fél napod rámegy, mire kivergődsz a városból...

Ragjad, Dani :)
 
 
#3 Ludman Viktor 2010-06-22 13:27
JÓÓÓ!!!
Akkor mennünk kell!!!
 
 
#2 Laborc Dániel 2010-06-22 10:07
Jövőre azt hiszem Varsóban lesz. Az sincs messze, hidd el, megéri elmenni odáig. :)
 
 
#1 Ludman Viktor 2010-06-22 10:05
Basszus, ez elég jó lehetett!!!
Kár hogy nem tudtam róla, ááááááááááááá.
Gratula neked...

Remélem lesz még ilyen errefele
 

Partnereink

Chili Sport Debrecen


Systematica Kft. - Hörmann


Vozzy Kerékpár és Snowboard


FitZone Spinning


Bike Polo Debrecen


Finish Line Sportiroda


Györgyi Gábor bringás oldalai


gabitrial.hu Extrém Sport Csapat