A party véget ért (de azért még tekerni kellett egyet)
Elérkezett a TdH záró akkordja, a 113 km-es, Gyöngyösről- Budapestre tartó etap. A rajt 10:30kor volt Gyöngyösről, ahol a régi 3-as úton ment a mezőny Gödöllőig, majd ott egy hirtelen jobbossal Fót-Dunakeszi.Budapest- Vár felé vette az irányít. A DKSI-KONTENT versenyzői tettrekészen vágtak neki a napnak, ami a verseny elején történt jónéhány próbálkozásuk is mutatott. Nagy támogatást nem kaptak, de a fiúk mentek és próbáltak kicsit táncolni. Aztán valahol a nagy szélben, oldal, oldalszembe volt végig, egyszer a mezőny egy erősebb csoportja kontrából megindult. A szél kettéhúzta ekkor a srácok számítását, de nem csüggedtek, becsülettel nekilendültek -egyéb hazai csapatokkal karöltve-, hogy az addigra kialakult kb 20fő szökevénycsapatot utolérjék, de a mezőnyben nem sok csapatnak volt érdeke, hogy haladjanak, elég sokan delegáltak versenyzőt az elmenésbe. Ekkora számú elmenést már nehéz lenne elkapni, szinte lehetetlen, így rájuk a várkert bazári macskaköves emelkedő várt, hogy majd szór és oszt. Ebbe a pofozkodásba beleszólása nem nagyon volt magyar kluboknak, de tisztességgel megküzdött mindenki a budai körökkel. A futamot a szlovén Rok Korosec nyerte, kb 7-8méter előnnyel, majd a mezőnyhajrában a zöld trikós marokkói Galdoune érkezett második helyre és Lovassy Krisztián harmadiknak.
***
A körverseny befejeződött, osztunk, szorzunk és azt kell mondani, nagyon kemény volt. keményebb, mint a tavalyi. Nagyon jó versenyzők álltak rajthoz és a hazai csapatoktól a tisztes helytállás, körbeérés már nagyon szép teljesítmény. Felénk most a sportág felkelni látszik enyhe csipkerózsika álmából és ennek egyik jele ez a mostani verseny, illetve az ennyire erős mezőnyben történő helytállás. Lehetett volna kicsit itt jobb, ott gyorsabb, lehetett volna sok minden, de ami történt is nagyszerű teljesítmény és csak gratulálni lehet fiainknak, és ebbe most beleértem az összes hazai csapatot. Számomra nagyon beszédes volt Popovics Gergő mosolya, amikor a hegyen a DKSI kulacsot a kezébe nyomtam. Egy egyszerű pontja a hétnek, de benne van, hogy együtt fogjuk tudni előrevinni ezt a sportot, együtt tudjuk felemelni és mindenki kell ahhoz, hogy a következő körön még jobban oda tudjunk lépni. Nemrég említettem, hogy gyorsult az elit mezőny; így tovább, hajrá! Ez a nemzetközi mezőny megmutatta, mennyire kell gyorsnak lenni, és már egy kellemes pont, hogy ott voltunk és mentünk.
***
Visszakanyarodva a DKSI-KONTENT csapatához, hazafele Nagy2 Zolit faggattam, mennyire elégedett és a célokat mennyire sikerült megvalósítani. Zoli elmondta, hogy elégedett a fiúk teljesítményével és büszke rájuk. Azt azért hozzátette, hogy a kékestetői királyetapot sajnálja, hogy nem úgy sült el, ahogy terveztük, de 120%-al érthető.
***
És most egy kis személyes vélemény jön. Bődületes tempók voltak. A befutóknál szinte szédültél az elsuhanó bringákat látva. Ez a mezőny bizony kőkemény nyelet vert mindenkinek a …, oda. Minden elismerésem, aki itt akár csak 50km-t ott bír lenni. Mese nincs, szédületes tempó és hiába várod, hogy a résztávnak vége legyen, nem lesz ,csak 130-150-180km megtétele után.
DéKo. Szegény Dávid bicaja(ami állítólag azóta médiasztár lett) miután eltört, … Ezt nem kell részletezni. Amikor megkérdezik laikusok, hogy „mit ér ez a bicigli?” (persze az után, hogy megszakértik: „ugye ez tömörgumi?!”) a visszakérdés, „neked vagy nekem?” Mert egy hozzám lőtt, csak nekem daloló versenykerékpár megfizethetetlen. Dávidunk szegény váza megtért a műanyagvázak teremtőjéhez, és tolhatod Te alá a világ legjobb kerékpárját, kirakhatod gyémánttal, futtathatod arannyal, megmárthatod szentöltvízben és péntek 13-án, éjfélkor, háromszor megforgathatod farkánál fogva fölötte a fekete macskát, az akkor se lesz a TE BICIKLID. Nem lesz önnönmagad meghosszabbítása, csak egy kiváló kerékpár, ami ilyen feszített helyzetben azért hatványozottan előjön, főleg egy szerencsétlenül beütő újabb bukást követően.
Nagyon büszkék vagyunk Dávidra és kifejezetten örülünk, hogy velünk jött ezen a megmérettetésen(köszi Tipográfia!). Egy kitűnő sportolót ismerhettünk meg közelebbről, aki mindenki szívébe belopta magát. A bukásai után is felálló és továbbmenő, a végsőkig küzdő fiatal srác, aki nem lett véletlenül bajnok hosszútávon és hegyen. Csak megköszönni tudjuk neki, hogy velünk tartott, és mielőtt köszönőözönbe fognánk, álljon itt még egyszer a hat lovag neve, akik az idei 740 km-en vitték tovább csapatunk mezét.
Pályi Csaba (csapatkapitány)
D. Kovács Dávid
Fegyveres Máté
Hajdu Barna
Kádár Csaba
Kovács Máté
Külön köszönetet mondanak a fiúk Kovács Béla csapatigazgatónak és Nagy2 Zoltán egyesületi vezetőnek, edzőnek és Zolibának, hogy a megmérettetésen részt vehettek.
A csapat köszönetet mond a szervezőknek a meghívásért, a verseny kifogástalan biztosításáért, lebonyolításáért. Szép volt!
Köszönetet mondunk mindazoknak, akik a csapat munkáját segítették:
Fodor Zsanett frissítőbajnok(egyszerre 4 kulacs, hoppá!!!), Bódi Márton (masszáz,gyúrás,tapaszolás, sofőrködés,stb…), Tano és vendégi. Persze végezetül, de nem utolsó sorban Nagy Norbinak(Koca), aki a szerszámok mestere.
Természetesen hálával tartozunk mindazoknak, akik ott voltak, vagy csak otthon izgultak a fiúkért, drukkoltak nekik, erősítették Őket, vagy akár csak ezt elolvasták. Nélkülük ez ugyanúgy nem jöhetett volna létre, ahogy támogatóink nélkül sem(nekik is jár egy nagy KÖSZÖNJÜK!)
Technikai:
-Vozzy Bike & Snow (by Koca)
-Regina Kerékpár
-Cicli Granzon (Udine)
-Mr.Wheel
Frissítés:
-High5
folyamatosan bővülő fotógaléria
digiSport közvetítés
eredmények