Single Blog Title

This is a single blog caption

Kazinczy Emléktúra

Halkan duruzsol a háttérben Moby / Wait for Me albuma és az igazi ősz/tél beköszöntével vigyorogva gondolunk nevezetes október 23-ra, amikor kb félszázan bevettük Érsemjén parkját, Kazinczy Ferenc szobránál. Az időjárás kifejezetten kegyes volt, bár a reggeli köd vélhetően mégegyszer ennyi embert riasztott meg és maradtak otthon. De voltak új arcok és régről ismertek, ill. a hajdúböszörményi szekciónak külön köszönet, amiért minket választottak az azonos napra tervezett túralehetőségük helyett.

A hűvöskés rajt után észre se vettük, de mire a határra értünk, hétágra sütött a Nap. Az út bonyodalmaktól menetes volt és nem hallottam róla, hogy valaki otthon hagyta volna az igazolványát, így az indulást követően elég hamar átléptük a határt. Kifele volt egy kis oldalszembe, ami érezhető volt, de még volt bennünk annyi emlék az évről, hogy nem volt vészes a tempót diktálni. A sor enyhén megnyúlt, de a határ utáni szokásos helyen összevártuk a csapatot, ahonnan együtt indultunk tovább a célállomásra.

Megérkezést követően jöhetett a szokásos tízóraizás, majd Nagy II Zoltán beszéde a szobornál illetve a koszorúzás. Szokásos Himnusz, amit idén is Ürmössy sporttárs vitt, de -gondolom- érezvén, ezt már tavaly lelőtte, hozott meglepetést, egy kis Bánk-Bán / Bordalt. És ha már bordal volt, a fotózkodás után a veterán szekció meg is látogatta a helyi vendéglátó alkalmatosságot, igaz, egy kis Csíki sörért. Az egyébként kb 13:00ig tartó szabadprogram hamar elszaladt, még szinte le is késtük a visszaindulást, de felrúgtuk a cangákat mire a vámospércsi cukrászdába értünk, ahol ismét adtunk az energiapótlásnak.

A lassú begurulással el is búcsúztattuk az óévet, bár még a Napocska megnyalogatta arcunkat párszor, spec én már nem ültem bringára. Megérdemelt és nagyjából kötelező/elengedhetetlen pihenőhónap után várjuk a zordon telet, ami, mint előrébb jeleztem, bekopogtatott tegnap délután az ablakon. A télibicók már letakarítva, átolajozva, ráncbaszedve várják bevetésüket. Találkozunk nemsoká újra az utakon, addig is mindenkinek jó pihenést, regenerálódást

Kinézek, megint esik… de még él az érsemjéni napsütés 🙂