A célfotóról

Az utóbbi időben nem igazán került fel magazin jellegű tartalom a DKSI honlapra, de Boross Attila barátunktól érkezett egy írás, amely a célfotó mibenlétére, és annak elkészülésére világít rá. Itt a profi versenyeken használt, UCI által elismert technikáról lesz szó. Remélhetőleg többek számára szolgál új ismeretekkel, így majd értő szemmel lehet nézni a közvetítéseket!

“Férfiasan bevallom, hogy valamit évek óta nem értettem, de most rászántam az időt és utánajártam. Azért írom le mindezt, mert talán más is hasonlóan van ezzel, vagy esetleg nem is gondolkozott korábban rajta. A célfotóról van szó. Illetve annak technikai hátteréről. Engem az zavart, amikor egyszer élő adásban láttam, ahogy a célfotón húzgálták a vékony kis csíkot, hogy lássuk, ki volt előrébb. Közben a több méterrel hátrébb lévőkhöz is odahúzták. Azt gondoltam, hogy ez azért nem logikus, mert a több méterrel hátrébb lévők sorrendje még azon a pár méteren is változhat. Igen ám, csakhogy a célfotó nem egy pillanatfelvétel! (korábban azt hittem) Úgy működnek a célfotóhoz használható speciális kamerák, hogy csak egyetlen pixel szélességű képet készítenek. Ennek elképzeléséhez egy szemléletes példa lehet, hogy két szekrényt egymáshoz közel tolva – hogy azok majdnem összeérnek –, a kettő közti résen keresztül nézzük a célvonalon áthaladó bringásokat.

A célfotó kamerák sem látnak semmi mást, csak ami ezen a „résen” keresztül látható. Tehát semmit abból, ami előtte, vagy mögötte történik. A másik fontos tulajdonsága ezeknek a készülékeknek, hogy az ilyen egy pixel szélességű „csík” képekből egy másodperc alatt 10 000 db-ot is képesek készíteni! Miután ezek a csík képek elkészültek egy szoftver szépen egymás mellé illeszti őket, mint ahogy egy szövőszékben kerülnek egymás mellé a szálak, mígnem kialakul a szőnyeg, azaz a kép.

Mindezt összefoglalva tehát azt kell megértenünk, hogy a célfotó nem egy szokványos pillanatkép, ellenkezőleg: egy olyan kép, ami kizárólag a célvonalon készült, viszont időben egy viszonylag hosszabb intervallumot ábrázol. Ez több másodperc is lehet. Ha ezt az elméletet megértjük, máris sok további kérdést is képesek vagyunk megválaszolni. Pl. azt, hogy miért fehér a célfotók háttere, mikor az aszfalt többnyire sötétszürke. Azért, mert a fehér célvonalra van állítva a kamera, tehát minden csík-fotón a célvonal egy vékony kis szelete látszik. Vagy: mik azok a vízszintes csíkok a fehér háttéren? Mivel a célvonal a rücskös aszfaltra van festve, az nem egyenletes fehér. Vannak rajta apró egyenetlenségek, árnyékok, stb. Ezek minden csík-felvételen ugyanoda kerülnek, így amikor összeáll a kép, ezek a felületi egyenetlenségek vízszintes csíkokat húznak. Miért látszanak görbének a küllők? Mert minden felvétel elkészülése között eltelik egy kis idő, miközben a kerék nemcsak halad előre, de forog is, ezért a küllő nem ott folytatódik, hanem kicsivel feljebb, vagy lejjebb.

Remélem, lesz akinek hasznos gondolatokat adtam át.

Egy kérdésem még mindig maradt, aki tudja a választ, mondja el. A célvonal közepe fekete. Előtte, mögötte, széles fehér sáv van. Most akkor hova állítják a kamerát? (ebből a fenti képből azt gondolom, hogy a vékony fekete vonal elé) Jut eszembe, hátul a tábla közepén szintén azt a célt szolgálja a fehér sáv, hogy fent is fehér legyen a versenyzők mögötti háttér…”

Köszi Atesz! 🙂