Single Blog Title

This is a single blog caption

Beszámoló: Master OB, Tamási Hegyi Kupa

Az elmúlt hétvége (2020. július 25-26.) eseményeiről korábbi cikkünkben már röviden beszámoltunk, de a hétvégén két dobogós helyet is szerző, „első éves Master3” sporttársunk Boross Károly Emil személyes beszámolóját ezúton szeretnénk közreadni. A hosszúra nyúlt uborkaszezon után a felkészülés abszolút meghozta gyümölcsét, a DKSI „Masters and Amateurs” közös edzésein edződött Karesz hozta a formáját, és értékes érmekkel térhetett haza! 🙂 Ittentől az övé a szó!


Sűrű, fárasztó, de sikeres és boldog hétvégénk volt…

A hétvégén beindult végre a várva-várt versenyszezon.

Pénteken munka után utaztunk Marcival [Bódi Márton – szerk.] Tamásiba, bár előtte egy napig ráolvasások közepette nézegettük a radarképeket… Szerencsénkre már a szállásunkon pihentünk, mikor megérkezett az égi áldás. Bömbölve szakadt… Reggelre borult enyhe idő lett, de nem esett (!), ez igazolta, hogy megérte kockáztatnunk és leutazni azt a kb. 400 km-t. Gyors reggeli után indultunk is lábon a rajthelyre, ami 17 km, laza tempóban, nagyrészt lejtőn.
A rajtszámokat feltűztük, ettünk- ittunk még pár falatot- kortyot, és gurulgattunk a rajt idejéig…

Sajnos elég kis létszám jött el, gondolom, az időjárásra ők is rágörcsöltek…

Mivel az U17-U19-Elit-Master korcsoportokat egyben rajtoltatták, megnéztem, kikre kell figyelnem.
A rajtszámok utánam, sorban következtek, nem sok, 8 vagy kilenc ellenfél volt.
A futam rövid, de gyors menet volt. Rajt után azonnal elmenést csinált Sasvári Dani és Solt (elit kat.) [Szabó Bálint Solt – szerk.], akik haza is értek. Gratula nekik itt is! Nekem rájuk nem kellett mozdulnom…
Aztán a gyenge üldözés után a hullámos úton és a mindenfelől fújó szélben azért kialakult egy kellemes tempó. Pár lósz után, ami nekem kifejezetten jól esett, a szuszogó fiatalok között „fütyörészve” nézelődtem 😀 Ekkorra már csak egy korombelit láttam a bolyban. A következő lószba én is beszálltam, biztos, ami biztos alapon. Utána már nem maradt ott egy senior sem rajtam kívül. A „hegyet” már „visszafogottan” másztam meg, kb. 2 perc hátránnyal jött meg a második.

Az eredményhirdetésig maradt időnk a szálláson rendbe szedni magunkat, köszönhetően a korai rajtnak és a rövid távnak. Ez volt az eddigi legkényelmesebb versenyem! 😉 Ráadásul nagyon kellett a Master OB előtt, hogy kicsit lazuljak, eléggé idegben voltam egy ideje…

Egy gyors pizza, eredményhirdetés, aztán megnéztük a Tamási Velodromot, ha már egyszer ott vagyunk. Lehet, hogy nem szabványos és egyéb bajok is vannak vele, de nekem nagyon tetszik!!! Jó lenne több ilyen.

Mire Székesfehérvárra értünk, ragyogó napsütés és gyönyörű idő lett. Itt találkoztunk Fecóval és Gergővel [Szabó Ferenc KONTENT-DKSI, Nagy Gergő Miránk-DOMKK – szerk.], elfoglaltuk a szállásunkat.

Az eredeti tervektől eltérően csak autóval néztük meg a kincsesbányai pályát, nem volt már kedvünk odáig tekerni… Aztán vacsoráztunk és rendbe szedtük a bringákat. Viszonylag jól pihentünk, reggel jól bekajáltunk, felcuccoltunk és időben elindultunk Kincsesbányára.

A szokásos procedúrák után népes mezőnyök között a Master 3 mezőnye is elrajtolt. Az elmúlt hetek hangulata sajnos hamar megmutatkozott, kb. 3 km-rel a rajt után BL elmenést csinált. Közfelkiáltással a mezőny nem véve róla tudomást, elengedte. Ezzel a bajnoki cím is elment…

Onnantól kezdve egymással foglalkoztunk és nagyon jót versenyeztünk. Aki ismeri a pályát, tudja, hogy nem hegyi verseny, de vannak kellemetlen szakaszai… A rajt utáni „szerpentin” példának okaként. A harmadik kört már tökéletes helyen kezdtem meg, hogy az energiával spórolva se ússzak meg… Addigra már azért mindenki fáradt is.

Volt egy másik kellemetlen és zavaró tényező is, a versenybíró kb. 1800 m-rel a befutónk előtt beengedett elénk egy elit sort, kb. 4-6 srácot, akik pont a célegyenes elejére elénk kerültek!

Amit láttam: középen az elit sor, valaki közülünk megindul bal oldalon. Én úgy éreztem, hogy mennem kell, lesz, ami lesz. Tudtam, hogy ez még innen nagyon hosszú legelöl… Az utolsó 50 m-t Egyedi Zolival kerék kerék mellett tettük meg… Ráadásul rajta kívül még a görccsel is meg kellett küzdenem. Legyőzött. Max. fél kerék volt a különbség, még ő sem volt biztos benne, hogy győzött. Bár én láttam… Gratuláltam neki, aztán levezettünk. Boldogan fogadtuk sorban a gratulációkat, piszok jól esett! 😀

Tehát nagyszerű hétvége volt. Szuper, hogy megkésve bár, de beindult a szezonom.
Nagyon jó volt látni a pezsgő bringás életet, látni az Elitet és fiatalokat, találkozni sok- sok nagy bringással, köztük sok ismerőssel is…

Azt mondom, az idei évet, amíg lehet, versenyekkel töltöm ki!

Boross Károly Emil


GRATULÁLUNK KARESZ! ÉS MÉG SOK HASONLÓ SIKERES HÉTVÉGÉT KÍVÁNUNK NEKED ERRE A SZEZONRA!