Eső is volt, Nap is sütött. Tour de Debrecen 2015.

A szeszélyes szeptember nem csak az időjárási anomáliákban mutatta meg ezerarcát. Nap is sütött, eső is esett, néha- néha igazán fekete felhők gyűltek, majd felszakadoztak. Aztán volt aki vidáman, volt aki esőverten zárta a napot. Összességében a DKSI ablakán is besütött a Nap, de közben esett is, így a szivárvány ezer színe is kevés lenne, hogy szemléltetni tudnánk a vegyes érzelmeket.

Természetesen a verseny reggelén szakadt az eső, ez nem volt kétséges. Hol megállt, hol újra szakadni kezdett, de ezt mindenki tapasztalhatta, aki a térségben tartózkodott. Mikor esett, mikor nem? Teljesen mindegy, ha az útról(előtted haladók kerekeiről) kaptad folyamatosan, így ennek ecsetéléstől eltekintenék. Vegyük úgy, egész nap.

…

A III. Tour de Debrecen minket érintő versenytávjai az 55km-es és 120km-es országúti mezőnyversenyek voltak. Mindkét megmérettetésre a DKSI népes mezőnyt állított csatasorba, kezdőtől a felsőházig. Elmondható, hogy a viadalokon mindenki tisztességgel helytállt és a főmezőnnyel célba ért, ami azt gondolom, szép teljesítmény. Igyekeztünk minél több kategóriába résztvevőt delegálni, aki adott esetben ütőképes is lesz.
Az 55km-es távon Bartha Gergő, Korhán László és jómagam vezényletével -nagyrészt- az utánpótlást vonultattuk fel nagy számban, míg a 120km-re Pályi Csaba, Ábrók Norbert, Hajdu Barna fő húzóemberek mellé felsorakozott a felnőtt sor java és Kiss Hunor, 15éves versenyzőnk, aki az U23-at ostromolta. A fiúkkal tartott Nagy II Zoltán, a DKSI vezetőedzője is, hogy ne csak szavakkal segítse a csapatot.

…

A rajt előtt már nagy volt az izgalom, mikor indulunk, hogy indulunk, hogy fognak elengedni. Ezt roppant egyszerűen megoldották. Elindult a 120-as mezőny, majd a záróautó után közvetlenül az 55-ös. Valamivel lassabb tempót diktálva utóbbinak, szépen nyúlt el a 120, de nem volt vészesen lassú a felvezetés, sőt néha még majdnem soknak tűnt és combozni kellett az első sorban. Az éles rajt szokásosan a 33-as út kivezető szakaszán, a várostáblánál volt.

…

55km:
Már a felvezetésnél elől helyezkedtünk, de jelen voltak a vinibikeosok is. Résen voltak, de ez várható volt. Az éles rajt után egyből beindultak a pofongépek és lószt- lósz követett. Felváltva nyúztuk egymást, és tapostuk a pedált, miközben volt, hogy semmit nem láttunk. Úgy tűnt, nem lesz elmenés, de ilyen rövid távon ez nem is csoda, hisz jóformán felül a dolgozó és nyélen körbemegy. Aztán Balmazújváros után Bartha Gergely(Geri szereti az elmenéseket), Aranyosi Péter és Tomka János hármasa szép lassan távolodni kezdett. Összenéztünk és bólintottunk: „legyen”. Innen a mi dolgunk annyi volt, a mezőnyre figyeljünk és a megugrási kísérletekre, de veszélyes támadás nem indult ellenük. A tempó azért feszes volt, így Gergőéknek dolgozni kellett keményen és segítséget nem akartunk utánuk küldeni, mert akkor vélhetően felkúszott volna a sor.

Debrecenbe beérve a körforgalomnál kiszóltak a felvezető autóból(? vagy az ott álló pályabiztosító figyelmeztetett?), hogy ésszel és lassan, mert csúszik és paraszmód ordította mindenki, hogy „lassíts,csúszik”, csak sikerült valakinek elől megcsúsznia. Beindult a dominó effekt és alsó hangon 15-en borultak. Máig nem értem, hogy úsztam meg, mert közvetlenül előttem feküdtek keresztbe vagy öten, míg mögöttem hallottam a folyamatos csörömpölést. Leugrottunk, kiszaladtunk bicajjal a vállunkon és a közben megindult mezőny után eredtünk. Sikerült felérni(50+ km/h), de sok erőt kivett, amit a sprintre tartogattunk. Sajnos nem volt mindenki ilyen szerencsés a csapatból és Korhán László esett, Szabó Zsófi is, és Kakuja Imi és még sok narancs mezt látok a képeken, de veszélyesebb sérülés nélkül megúszták.

Közben a szökevények ráfordultak a célegyenesre. A hajrában Tomka János bizonyult a leggyorsabbnak Bartha Gergő előtt és őket követve érkezett Aranyosi Péter.

Nem sokkal ezután érkezett nagy robajjal a főmezőny. A célegyenesre rátéve azonnal beindult az 1km nyél. Kovács Bendegúz és Kovács Kristóf jól fordultak és közvetlenül a mezőny első harmadában kezdték meg a hajrát. A végelszámolásnál hajszállal Bendegúz bizonyult gyorsabbnak, így nyerte, Kristóf és az őt követő Horváth Zsolt előtt.

A többiek is a főmezőnnyel jöttek, de a bukottak mire felértek, már nem maradt szufla a kemény sprintre. Zsófink így a női abszolút ezüstérmese lett, de a WU19-et nyerte. Bartha Gergő szintén abszolút ezüst, felnőtt férfi arany, így ketten lettek a legeredményesebbek. Korhán Laci, bukta az aranyat, de mint nagy visszatérő,behúzott egy ezüstöt a senior kategóriában. Bendegúz U19-ben ezüst, Kristóf felnőttben bronz. … ki volt még? Behúztam a mastert aranyra és talán ennyi. A többiek is szép eredményeket értek el, több 4. helyezésünk lett, stb… bár a fiatalokat a bukás után óvatosságra intettük, így nagyon nem mentek bele a végén a bunyóba. Mindenesetre az 55km-es táv csapatversenyében a DKSI fiataljai (és örökké fiataljai) bizonyultak a legeredményesebbnek.

120km:
Nagy II Zoltán beszámolója:

„…Az éles rajt után azonnal megindult a menet. Az első pár kilométert 48-50km/h körüli tempóban abszolválta a mezőny, ami megszórta kicsit őket. (a mezőny végét az 55-ösök hátba is verték. szerk). A pofozkodásban bőven kivettük a részünket, aminek eredményeként Hajdu Barna és Novák Eduárd szökni tudott. A mezőny igyekezett felmenni rájuk de Hortobágyig sikerült blokkolni. Sajnos utána felértek, majd Tiszacsege felé fordulva folyamatos ritmusváltások jöttek, ami tizedelte a sort. Andrei Nechita itt lépett egyet. Látszott, hogy jó erőben van, így mielőtt nagyon eltávolodott volna, előreálltunk és utánaeredtünk. Az üldözést Tiszacsege után siker koronázta és befogtuk a szökevényt.

A próbálkozások azonnal folytatódtak és Tiszacsege után, Balmazjúváros felé forduláskor Pályi Csabi indított egyet és kialakult egy hat fős elmenés, amire először Ábri, majd Nechita ugrott még fel. A mezőnyt a csapat kontrollálta, így a szökevénycsoport megindulhatott a cél irányába.

Ábrók Norbi Látóképnél -egy zselé elfogyasztása után- rosszullétet detektált, kiállt a szökevénycsoportból és a mezőnnyel folytatta a versenyt, míg sajnálatos módon a cél előtt kb 7-8km-el Pályi Csabi kerekét kifűzték. Kerékcsere után felzárkózott a mezőnyre és a hajrában együtt jöttünk be.

A csapat nagyon odatette magát és csapatként küzdött. A sajnálatos rosszullét és Csabi balesete miatt most az elitben nem sikerült dobogóra állni, de Kiss Hunor odaért U23-ban a harmadik fokára és Gaetano Papa senior kategóriában ezüstöt szerzett. Egy pillanatra megálltunk, de megyünk tovább előre, így máris süt a Nap…”

Megkérdeztük Pályi Csabit is, mi történt az elmenésben. Csabi rövid beszámolóját is megosztjuk olvasóinkkal:

„…Körülbelül 80km-nél alakult ki a döntő elmenés, amiben 8- voltunk köztük Ábri és én. Ez nem volt nekünk a legjobb mert három tusnádos volt velünk. Tudtam, hogy úgy van a legnagyobb esélyünk ha Ábrit meghozzuk sprintre. Sajnos 100 körül Ábri kisszállt a versenyből, így egyedül maradtam. A többiek nagyon nagy tempót vittek, én csak beleforogtam, annyit mentem amennyit muszáj volt, próbáltam pihenni, mert tudtam, hogy a három tusnádos a vége előtt el akarja dönteni a versenyt. Ez így is történt Nechita 10-el a vége előtt elgurult tőlünk, ahogy üldözni kezdtük az Ede megbillent és feltett, amit az első kerekem nehezen viselt. Pár (10)küllő hiányában kénytelen voltam megállni, így a verseny, számomra elment… Pár perc múlva megjelent a mezőny majd a csapatkocsi is. Megkaptam az első kereket majd visszazárkóztam a mezőnyre…”

Jó pap holtig tanul, így itt is volt mit, de ahogy Zoli mondta, nincs más hátra, mint előre.

És valóban süt a Nap, lévén a DKSI összességében nagyot ment. A fiatalok is élvezték, még ha rongyosra is áztak és néha benne volt a buliban a kicsúszás esélye, de még mindig jobb az alföldön gyakorolni(esni), mint hegyen. A mérleg 3 arany, 3 ezüst, 2bronz, +2 abszolút ezüst és megannyi előkelő(pontszerző) helyezés, így panaszra nem lehet okunk. Nem összesítették a versenyt, de sanszos, hogy a legeredményesebb csapat a DKSI lett. Ha lesz eredménylista táblázatban, azért összedobom…

előzetes eredménylisták(helyszínen fotózva)
Árendás Róbert fotói
Kakuja János fotói
Árvai István képei a bukásról

* főkép a klmedia.hu hozzájárulásával (fotógalériájuk megosztását várjuk. nagyon sokat lőttek)